Nagy Imre Emlékház

Tiltakozás

  A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma és a Nagy Imre Társaság Elnöksége megdöbbenten értesült arról, hogy a korábbi tiltakozások ellenére Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről – ahol huszonkét éve áll – elszállítják, és a Jászai Mari tér egy pontján állítják fel. A szobor helyére egy, az 1930-as években készült, 1945-ben eltávolított emlékmű másolata kerül, amely az 1919-es vörösterror áldozatainak állított emléket. Egy a magyar történelemben vitathatatlan szerepet játszó személyiség helyére kerül egy mindössze tíz évig ott állt kompozíció, amely úgy emlékeztet 1919 áldozataira, hogy a fehérterror során életüket vesztőket meg sem említi.
  Nagy Imre életének sorsfordító, történelmi pillanatai – a földosztás, az 1953-as enyhülés kormányprogramja és az 1956-os forradalom – mind a Parlamenthez kapcsolódnak. Mártíriuma összekapcsolja alakját Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnökével. A szobor – nem véletlenül, a felállítók és az alkotó közös terve alapján – a Batthyány-örökmécses és az Országház „tengelyén”, azoktól szinte egyenlő „látótávolságra” helyezkedik el. Nagy Imre ércalakja a Kossuth téren át a Parlamentre tekint, a magyar szabadság és demokrácia szimbolikus tereire. Mindez szerves része a szobor jelentésének, amit most szűk látókörű formális okokból akarnak felcserélni egy emlékezetpolitikai, művészi és városképi szempontból egyaránt kétes emlékműre.
A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma és a Nagy Imre Társaság Elnöksége tiltakozik Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen és követeli, hogy azt hagyják meg jelenlegi helyén.

Budapest, 2018. december 13.

Bővebben

ÜNNEPI NYITVA-TARTÁS

Az emlékház 2018. december 17-től 2019. január 6-ig
ZÁRVA tart.
Áldott, békés Karácsonyt,
szerencsés, boldog Újesztendőt kívánunk
minden kedves Látogatónknak!

Bővebben

VAJDASÁGIAK JUTALOM-KIRÁNDULÁSA

A vajdasági '56os műhely nevű civil szervezet által diákoknak kiírt "Nagy Imre és kora" történelemverseny győzteseinek és résztvevőinek látogatása az emlékházban.

Bővebben

KÖNYVBEMUTATÓ

   A Magyar Nemzeti Levéltár Lovag-terme (részben még folyosója is) megtelt érdeklődőkkel „Nagy Imre első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei” című, a Levéltárral közös kiadású dokumentumkötetünk, forráskiadványunk bemutatóján.
   A Magyar Nemzeti Levéltár részéről Germuska Pál főosztályvezető köszöntötte a megjelenteket. Jánosi Katalin a Nagy Imre Alapítvány részéről mondott köszönetet a történész szerkesztőknek Baráth Magdolnának és Gecsényi Lajosnak, valamint Török Gyöngyvérnek a szöveg gondozásáért, a mutatókért, és Molnár Iscsu István grafikusnak a több mint 1000 oldal nyomda alá szerkesztéséért-tervezéséért. Alapítványunk alapítója röviden méltatta nagyapja első miniszterelnökségének jelentőségét és felidézte a korszak emberi hatását és emlékeit is.
   Rainer M. János történész mélyrehatóan elemezte a mártír miniszterelnök első kormányzásának időszakát, bemutatva pro és kontra az okokat, hatásokat, megvalósult és elmaradt eredményeket, s összegezte a periódus jelentőségét;  Feitl István történész részletekbe menően elemezte magát a kiadványt, megmutatva annak felhasználó-barát megoldásait is, de mindennek kapcsán messzebbre vivő, elgondolkodtató megjegyzéseket is fűzött az „új szakasz” időszakához.
   Végül Kende Péter a Nagy Imre Alapítvány elnöke újra kiemelte Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos több mint három éve tartó, olykor heroikus munkáját – a könyvbemutató résztvevői tapssal köszöntötték a történészeket.
   A Nagy Imre Alapítvány elkötelezett a kutatómunka folytatására. Szándékaink szerint pár éven belül az első Nagy Imre-kormány üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyaga (a még kutatásra és szerkesztésre váró II. kötet is) kiadásra, megjelenésre fog kerülni.

Bővebben

KÖNYV-BEMUTATÓ

Évek óta tartó elmélyült kutatómunka után elkészült és megjelent a „Nagy Imre első
kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei” címet viselő forrásmunka I. kötete, amely a
mártírrá lett miniszterelnök reform-időszakának első szakaszát, 1953. július 10-e és 1954.
január 15-e közötti periódusát tárja a történészek és érdeklődők elé. A jegyzőkönyvek
feltárják azt a rengeteg – a magyar társadalmat és gazdaságot összedőléssel fenyegető –
problémát, mellyel Nagy Imre miniszterelnök kormánya a Rákosi diktatúra komoly károkat
okozó időszaka után kényszerűen szembesült. A dokumentumok a viták és döntések tükrében
tárják elénk a változások hosszú sorát, melyeket Nagy Imre minden erejével képviselt és
követelt a minisztertanács ülésein.
   Mik is voltak e reform-intézkedések?
   A legismertebbek – a politikai perek felülvizsgálatának elindítása, közkegyelem hirdetése
(750000 embert érintett), a rendőri, hatósági erőszak megfékezése, az ÁVH ellenőrzés alá
rendelése - az internálások, kitelepítések megszüntetése, a munkatáborok bezáratása (pld.
Recsk) – a kuláklista megszüntetése, a begyűjtési terhek csökkentése – a
termelőszövetkezetek feloszlatásának, a kilépéseknek az engedélyezése, a magángazdaságok
támogatása – az életszínvonal javítása (bérek emelése, árak leszállítása) – a nehézipar
erőltetett fejlesztése helyett a mezőgazdaság és könnyűipar fokozott támogatása – a
magánkisipar és magánkereskedelem engedélyezése, támogatása - vallási tolerancia életbe
léptetése.
   Kevésbé ismert, bár igen jelentős intézkedések voltak többek között – a Magyar Népzenekutató Csoportot létesítése – a Népművészet Mestere Díj és az Ybl Miklós
Díj alapítása – a művészek támogatásának szervezettebbé tétele - az újságíróképzés
bevezetése az ELTE-n - a Központi Idegsebészeti Tudományos Kutatóintézetet létrehozása –
a rosszindulatú daganatos betegségek elleni küzdelem erősítése, ehhez kórházi helyek
létesítése.
   A felsoroltak csupán töredékét jelentették a kormány elé került kérdéseknek, hiszen az élet
majd minden területén szükség volt szabályozásra vagy újra-szabályozásra.
   Nagy Imre első miniszterelnökségének hónapjaiban a korszak egyetlen pozitív gazdasági és politikai programját alkotta meg, még ha a visszatérő Rákosi-, majd a Kádár-rendszer tökéletes hallgatással feledtette is e programot. Sajnálatos, hogy a differenciálatlan történelem-szemlélet - melyet politikai szándékok is befolyásolnak - 1989 óta sem engedi ennek a pozitívreform-időszaknak a társadalmi köztudatba való beemelését. Így fordulhat elő, hogy Nagy Imre munkásságának hiányos ismeretében nem egyszer csupán mártírhalálát
hajlandók elismerni, méltatni a mai közbeszédben.
   A Nagy Imre Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában megjelent hatalmas dokumentumkötet (több mint 1000 oldal) a levéltár forráskiadványainak 57. kötete. A jegyzőkönyveket és az előterjesztéseket Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos történészek
válogatták, szerkesztették, jegyzetelték és öntötték felhasználó-barát formába.
   A Nagy Imre Alapítvány elkötelezett a kutatómunka folytatására - szándékaink szerint pár
éven belül az első Nagy Imre-kormány üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyaga hiánytalanul
tárja majd a kutatók elé a mártír miniszterelnök munkásságának mindeddig kevéssé ismert
időszakát. Reményeink szerint e dokumentumok vitathatalanul bizonyítják Nagy Imre
munkásságának, életművének minden kétséget kizáróan pozitív voltát, s kétségbe
vonhatatlanul igazolják államférfiúi nagyságát.

Meghívó

A Nagy Imre Alapítvány
és a Magyar Nemzeti Levéltár
tisztelettel meghívja Önt

2018. december 4-én (kedden)
16:00 órai kezdettel

Nagy Imre első kormányának
minisztertanácsi jegyzőkönyvei
I. kötetének (1953. július 10 - 1954. január 15.)
Szerkesztette: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos

bemutatójára.

Bevezető előadás:Rainer M. János:
Nagy Imre első miniszterelnöksége
A kötetet Feitl István mutatja be.

A   B E M U T A T Ó   H E L Y S Z Í N E :
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Lovagterem, 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.

A kiadvány a helyszínen megvásárolható.
A rendezvényen hang- és képfelvétel készül.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bővebben

TÖRTÉNELEM-VERSENY

Idén is megrendeztük a „Nagy Imre és kora” történelmi vetélkedőt 3 fős, középiskolásokból álló csapatok számára – a versenyzők az első fordulóban esszét küldtek be, melynek témája „Megtorlás – Nagy Imre és mártírtársai sorsa a forradalom leverése után” volt; a mai napon az emlékházban írásos teszt-kérdésekre válaszoltak, majd szóban elemezték a zsűri kérdéseire a korszakot, a forradalmat, és Nagy Imre munkásságát, életét. A történészekből álló zsűri pontozással értékelt és döntött a legjobbakról.
GRATULÁLUNK IDEI GYŐZTESEINKNEK!

1. helyezést ért el:
a BGSZC Hunfalvy János Kéttannyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium csapata: Molnár Bianka, Mészáros Zoltán István és Szenes Szilárd Bánk
Felkészítő tanár: Szilágyi Szilvia, Sárhidi Éva

2. helyezést ért el:
Újbudai József Attila Gimnázium csapata: Hagyó Dorina, Simon Szonja és Batiz Kinga
Felkészítő tanár: Juhász Dávid András

3. helyezést ért el:
Debreceni Református Kollégium Gimnázium csapata: Gyarmati Zalán, Kocsis Balázs Sándor és Szabó Barnabás
Felkészítő tanár: Szabó Dóra

A szép technikai nyeremények osztatlan sikert arattak a nyertes fiatalok körében, de minden induló díszoklevéllel és könyvcsomaggal távozhatott a jó hangulatú versenyről. Külön köszönjük a felkészítő tanárok munkáját, mely nélkül ez a verseny nem jöhetett volna létre; az ő tevékenységüket is oklevéllel és könyvcsomaggal honoráltuk.


Bővebben

MTA Nagy Imre Emlékház
1026 Budapest, Orsó u. 43
Tel./fax: 06-1-392-5011, 06-1-392-5012

TÉRKÉP

NYITVA TARTÁS

ALAPÍTVÁNY

FACEBOOK OLDAL

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA