Nagy Imre Emlékház

Az emlékház KIÁLLÍTÁSA

csik haz header

A jelenleg látható kiállítás és az Emlékház teljes felújítása 2008-ban, a mártír miniszterelnök kivégzése 50. évfordulójának tiszteletére valósult meg Mink András történész forgatókönyve és Rajk László építész látványterve alapján.

   – A látogatói bejáratnál az előtérben az emlékház története jelenik meg Kozma Lajos építész korabeli vázlatain, a ház történeti fejlődésének fotóin, majd az emlékházzá alakulás, az előző kiállítás képei láthatóak – a ház eredeti lakóinak emlékkönyvünkbe írott soraival, melyben örömüknek adnak hangot, hogy egykori otthonukban ma a mártír miniszterelnök életét bemutató múzeum működik.
   – Az alagsori vetítőteremben a látogatók az 1956-os forradalomról szóló, „Forró ősz” című 56 perces díjnyertes dokumentumfilmet (Kóthy Judit és Topits Judit alkotását) tekinthetik meg, valamint (kérésre rendelkezésre állnak) egyéb, a forradalommal, Nagy Imre személyével, perével és utóéletével foglalkozó személyes hangú és dokumentumfilmek is.
   – A felvezető lépcső falain '56-os fényképek és újságok címoldalai láthatóak, melyek végigvezetnek a forradalom napjainak történésein; valamint egy eredeti 1956-os zászló.
   – A földszinti kiállítóterem előterében Erich Lessing neves osztrák fotóművésznek Nagy Imréről 1956 augusztusában, a ház ajtajában készült életnagyságúra nagyított felvétele fogadja a látogatót.
   – A kiállítótér falain az egykori családi otthont idéző reliefek közt Nagy Imre miniszterelnök magyar, német, orosz nyelvű kézírásainak rekonstrukciói szerepelnek.
   – A kiállítótérben négy interaktív vetítőasztalon, asztalonként 3 sávban és sávonként 3 rétegben (balról jobbra haladva, időrendben) az alábbi felbontásban jelenik meg Nagy Imre miniszterelnök élete és utóélete:

1. asztal – 1896–1945
   Kaposvár 1986–1915. Az I. világháború és a hadifogság 1915–1917. A polgárháború és a hazatérés 1917–1921. Hazatérés Kaposvárra 1921–1923. Az illegális kommunista mozgalomban 1924–1928. Bécsi emigrációban 1928–1929. Az 1930-as évek Moszkvája 1930–1934. Nagy Imre a Kominternben 1934–1941. A II. világháború és az újbóli hazatérés 1941–1944.

2. asztal – 1945–1956
   A földosztó miniszter 1944–1945. A Rákosi-diktatúra kezdetei 1945–1949. A begyűjtési miniszter 1949–1953. Sztálin halála 1953. Nagy Imre első kormánya, az „új szakasz” 1953–1954. Küzdelem a Rákosi-klikkel 1954–1955. Rákosi visszatérése, Nagy Imre leváltása 1955. Ellenzékben 1955–1956. A forradalom előszele 1956. június-szeptember.

3. asztal – 1956–1958
   A forradalom kapujában 1956. október 6–23. „Nagy Imrét a kormányba!” 1956. október 23–24. A rend helyreállításának kudarca 1956. október 24–28. A forradalom átmeneti győzelme 1956. október 29–31. Konszolidáció a szovjet beavatkozás árnyékában 1956. november 1–3. A forradalom leverése, Nagy Imre Snagovban 1956. november 22–1957. április 14. A per előkészítése 1957 január–1958. június 9. A per és az ítélet 1958. június 9–15.

4. asztal – 1958–1989 utóélet
   Nagy Imre szellemi, politikai és erkölcsi hagyatéka. A per visszhangja. A nyugati emigráció. Síremlék a Pere Lachaise temetőben. Az elfojtás évtizedei. Az ellenzék és 1956. A rendszerváltás hajnalán. Az újratemetés és a rehabilitáció 1989.

(A látogató a szövegekben és a hozzájuk tartozó illusztrációkban tetszése szerint lépkedhet előre vagy hátra a piros érzékelő pontok kézzel történő árnyékolásával, melyek 3 másodperces késleltetéssel működnek.)

   – A vetítőasztalok melletti vitrinekben eredeti, Nagy Imre tulajdonát képező és egyéb korabeli tárgyak szerepelnek.
   – A kiállítótér közepén lévő érintőképernyős asztalon Nagy Imre miniszterelnök életének három jelentős eseményét (1945 – Földosztás, 1953 – Reform-kormányprogram, 1956 – Miniszterelnökség) mutatjuk be az előzményekkel és a következményekkel együtt filmekkel, képekkel és magyarázó szövegekkel (angol és német nyelven is).
   – A két fali kivetítőn Nagy Imre és mártírtársai 1989-es exhumálásának, a június 16-i Hősök-terei gyászszertartásának és a Rákos-keresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában lezajlott újratemetésének (a Fekete Doboz és a Magyar Televízió által készített) felvételei láthatóak.
   – A verandán a kiállítás teljes anyaga angol nyelven, számítógépen kényelmesen megtekinthető, a Nagy Imre-per teljes hanganyaga meghallgatható, illetve a Nagy Imre Érdemrend kitüntetettjeivel felvett beszélgetések végignézhetők.
   – A falon az 1989-es események: exhumálás és a nagy temetés fényképei szerepelnek; a fali vitrinben Nagy Imre családi képei, személyével és a forradalommal kapcsolatos kiadványok szerepelnek. Külön vitrinben a Nagy Imre Alapítvány által kiadott, és az Emlékház munkatársánál megvásárolható könyvek kaptak helyet.
   – Az emeletre vivő lépcső falán Nagy Imre által a ház korabeli belsejéről, külsejéről, a miniszterelnöki autóról készített fényképei szerepelnek. Itt látható még Nagy Imre és Károlyi Mihály 1949-es közös fényképe, valamint Kéthly Anna szociáldemokrata, Szabó Árpád kisgazda politikusok és Nagy Imre házelnök parlamenti dolgozószobájában készült 1947-es fotója.
   – Az emeleti Emlékszobában Nagy Imre miniszterelnök egykori dolgozószobájának rekonstrukciója látható, családi fényképekkel és több eredeti, személyes tárggyal. A könyvtár egy része is a miniszterelnök tulajdonában volt, másrészt Lőcsei Pál újságíró és Haraszti Sándor hagyatékából (az örökösök jóvoltából) lett kiegészítve. A korabeli rádióból Nagy Imrének a perben, az utolsó szó jogán elmondott, megrázó erejű szavai hallgathatók meg.
   – Az emlékház kertjében Nagy Imre mellszobra és mártírtársainak emléktáblája kapott helyet.

Vissza a lap a tetejére

A HÁZ TÖRTÉNETE

    A villát az 1930-as évek legelején Kozma Lajos, a kor neves építésze tervezte Bauhaus-stílusban. Az épületet mint a korszak és a tervező jellegzetes építészeti alkotását tartják számon. Az építtető tulajdonosok számára kétszintes épület készült házmesterlakással és egy külön személyzeti épülettel a kertben. 1932-ben Pogány Margit festőművésznő és húga vásárolta meg a villát 42 ezer pengőért.
   A második világháború alatt az épületben dr. Gellért Áron ügyvéd és felesége lakott négy főnyi személyzettel. A zsidó származású tulajdonosok az üldöztetést szerencsésen túlélve 1945-ben visszatértek otthonukba, majd később Ausztráliába vándoroltak ki. 1949-ben Nagy Imre (akkor az Országgyűlés elnöke) és felesége, Égető Mária költözött be a házba és mindvégig lakbért fizettek az állami tulajdonú villa használatáért, amely akkoriban egy alagsori házmesterlakásból, a földszinten nappali, szoba, konyha, télikertből, az emeleten két hálószobából és dolgozószobából állt. Ebben az időben a kerti kis-házban Sáringer (Szabó) Rozália, Nagy Imre édesanyja lakott. Nagy Imre e házban írta jelentős tanulmányait és nevezetes 1953-as reform kormányprogramját, 1955-ös politikai és közéleti eltávolíttatása után pedig a rendszer első és alapvető kritikáit, ellenzéki vitairatait, melyek másolatai titokban terjedtek.
   A korszak politikai, közéleti és művészeti életének jelentős személyiségei fordultak meg itt, például 1956 június 6-án, Nagy Imre 60. születésnapján, amely rendezvényt a diktatúra szervei „ellenzéki tüntetésként” külön határozatban ítéltek el. E házban a legkeményebb diktatúrában is helye volt a nyitott, emberi párbeszédnek és vitának. Nagy Imre miniszterelnököt 1958-ban kivégezték. Romániai deportálásából hazatérő felesége, Égető Mária nem költözhetett vissza otthonába és Nagy Imre édesanyjának is el kellett hagynia a kis kerti lakot. Ezután az állami kezelésű ingatlan a diplomáciai testület tagjainak rendelkezésére állt egészen az 1990-es évek elejéig. 1989 júniusában a Párizsban élő '56-os emigráns újságíró, Méray Tibor javasolta a párizsi Irodalmi Újságban, hogy a budapesti Orsó utcai villában jöjjön létre egy Nagy Imre emlékház.

   Innen, ebből a házból indult el október 23-án este a Parlamentbe Nagy Imre, hogy az őt váró százezres tömeghez szóljon, majd miniszterelnökként megpróbálja sikerre vinni a forradalom ügyét. A november 4-i szovjet intervenciót megelőzően itt töltötte szabad emberként utolsó éjszakáját Magyarországon. Ez a ház – a magyar történelem része. A haladás, a függetlenség, a megpróbáltatások, az igaz eszmék és az eszmékhez hű emberek legyőzhetetlenségének szimbóluma. Nagy Imrének és a forradalom valamennyi mártírjának június 16-i, ünnepélyes és felejthetetlen temetése után javasolnám: legyen az Orsó utca 43-ból Nagy Imre Emlékház – a magyar forradalom miniszterelnökének és 1956 ügyének zarándokhelye.”
Párizs, Irodalmi Újság, 1989. 3. szám
Méray Tibor

   A bejáratnál az emléktábla (melyet a kerületi SZDSZ-szervezet állított és Göncz Árpád avatott fel) ma is hirdeti: „Ez a ház a magyar történelem része. 1949. november 2-től 1956. november 4-ig itt élt és dolgozott Nagy Imre, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke.” Az emlékház létrejöttének ügyét segítendő 1989 nyarán Nagy Imre leánya, Nagy Erzsébet és barátai létrehozták a Nagy Imre Alapítványt, az érdemi munka azonban csak az 1997-ben hozott kormányrendelet alapján indulhatott el. A Nagy Erzsébet és második férje, Vészi János által irányított felújítás után (melyet a Magyar Köztársaság valamennyi kormánya anyagilag támogatott) 2002-ben nyílt meg az Emlékház a nagyközönség számára.
   A ház eredeti tulajdonosai látogatást tettek az Emlékházban és az emlékkönyvben is látható bejegyzésükben örömüknek adtak hangot, hogy egykori villájukban a mártír miniszterelnöknek emléket állító kiállítás működik. 2008-ban, 50 évvel Nagy Imre miniszterelnök kivégzése után, unokája, Jánosi Katalin kezdeményezésére és szervezésében valósult meg az Emlékház teljes felújítása, a Rajk László építész tervei és Mink András forgatókönyve alapján készült, Nagy Imre teljes életútját történelmi keretben bemutató jelenleg látható interaktív kiállítás és a miniszterelnök emlékét idéző Emlékszoba. Miután a felújítás állami támogatással, közpénzből valósult meg, köszönetet mondunk egész Magyarországnak, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori lakóhelyén az Emlékház méltó módon őrizheti Nagy Imre és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét.

 

Vissza a lap tetejére

Az emlékház – KÉPGALÉRIA

NEVES LÁTOGATÓINK


„Nagy Imrének 1989. június 16-a igazságot szolgáltatott. Szükség van azonban arra, hogy igazságát fenntartsák, és megértessék az utókorral. Megindított, amikor láttam a régi kiállítást – ehhez az újhoz szívből gratulálok, mert bizonyosan eléri az új nemzedékeket.”

Sólyom László (köztársasági elnök)
2008. október. 22.


„A megújult Emlékház legyen ne csak az emlékezők számára, hanem a felnövekvő generációk számára is a demokrácia kápolnája.”

Semjén Zsolt (országgyűlési képviselő)
2008. október 22., a méltó emlékezés előestéjén.


„Megindultsággal és a bátor kiállás által megerősítve köszönöm a Nagy Imre Emlékház létrehozóinak, hogy a múltat jövőbemutatóan bemutató intézményt hoztak létre, emléket állítva a miniszterelnöknek és Akadémiánk tagjának.”

Pálinkás József (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)
Budapest 2008. október 23.


„Az emlékezet nem önmagáért való. A szembesítés erejével segít választani jó és rossz között. Nagy Imre rátalált önmaga és nemzete helyes útjára, és ahhoz élete árán is ragaszkodott. Fejet hajtunk nagysága előtt.”

Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök) és felesége, Dobrev Klára
2008. október 23.


„Élmény! Szebb, kitárulkozásában és meggyőző erejével gazdagabb, mint bárki megálmodhatta volna. Vallomásként: először több, mint fél évszázada jártam itt. Maca néni nyitott ajtót és hosszan – keserűen, szinte reménytelenül – beszélgettünk Imre bácsival. Most, hogy végigjárhattam ezt a házat, úgy éreztem, mintha ők is ott lépkednének mellettem. Áldás emlékükre!”

Méray Tibor (író)
2009. április


„Megrendülve, de az áldozat súlyának tudatában felemelt szívvel távozom Önöktől! Még ezen a napon is, amelyet nehézzé tesz a személyes tragédiák súlya, arra gondol az ember, hogy a felelősséggel vállalt sors, a helytállás, a nemzet oldalára álló miniszterelnöki gesztus nélkül, talán ma nem lehetnénk szabadok, sem egyenként, sem nemzeti létünkben. Köszönet és főhajtás!”

Orbán Viktor (miniszterelnök)
2012. november 4.


„Nagyon fontos, felemelő, megrendítő kiállítás, minden magyarnak fontos dolgokat, egy különleges életutat mutat be. Köszönöm, hogy láthattam.”

Lovász László (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)
2016. március 21.


„Elképzelhetik az érzéseimet, visszatérve ahhoz a házhoz, amit apám épített 33-34-ben. Ebben a házban éltem lánytestvéremmel, anyámmal, apámmal 1940 májusáig, amikor Ausztráliába emigráltunk. Megtisztelő, hogy Nagy Imre ezt a házat választotta, amikor miniszterelnök lett és 1958-ban történt kivégzéséig a szabadságért harcolt. Hosszú életet kívánok a háznak.”

Forgács András
2005. szeptember 6.

 

„Nagyon fontos küldetést teljesít a Nagy Imre Emlékház. Szellemiségében és az azt kiszolgáló technológiában is a legmagasabb szinten szolgálja hős mártírunk személyiségének, motivációinak, és az őt körülvevő történelmi eseménysornak az objektív megismerését. Elősegíti a nemzettel szembeni altruista magatartás népszerűsítését mai egoista, önző világunkban.
Velem együtt sokan távoznak innen katartikus élményekkel, emelkedett lélekkel.
Szívből gratulálok.”

Freund Tamás (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke)
2021. november 10.

 

Vissza a lap tetejére 

360°-OS PANORÁMAKÉP

Kérem válaszza ki, az Emlékház mely részét kívánja megtekinteni:

panorama2

panorama1

MTA Nagy Imre Emlékház
1026 Budapest, Orsó u. 43
Tel./fax: 06-1-392-5011, 06-1-392-5012

TÉRKÉP

NYITVA TARTÁS

ALAPÍTVÁNY

FACEBOOK OLDAL

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KIEMELT FÉNYKÉPEK