1945 | 1953 | 1956 |
A második világháború után Nagy Imre három alkalommal került olyan pozícióba, hogy alapvetően és pozitívan tudta befolyásolni Magyarország és honfitársai életét:
• 1945-ben „földosztó miniszterként” a földosztással;
• 1953-tól miniszterelnökként a korszak egyetlen és máig elhallgatott demokratikus reformprogramjával;
• 1956-ban a forradalom és szabadságharc miniszterelnökeként a követelt és általa is vallott politikai nézetek, konkrét lépések állami szintű felvállalásával és végrehajtásával alkotott maradandót.
Mindez a XX. századi Magyarország kiemelkedő emberi és politikai teljesítménye.
1945 – FÖLDOSZTÁS
Nagy Imre „a földosztó miniszter” – erős emlékezetű, pozitív kép a további életúthoz. 1944 telén, még Moszkvában dolgozta ki a földosztás koncepcióját, majd 1945 tavaszán, már az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztereként nyújtotta be, hajtatta végre a törvényt.
A földtulajdonhoz juttatott nincstelenek mindezt történelmi igazságtételként élték meg:
„Végre azé lett a föld, aki megműveli!”
Az 1945-ös földreform meghatározó jelentőségű volt, gazdasági, társadalmi, politikai szempontból is. Beszédes, hogy egyetlen számottevő politikai-társadalmi erő sem ellenezte, szükségességével minden korabeli szakértő, politikus és párt tisztában volt, egyetértett (bővebben az emlékház kiállításán).