Nagy Imre Emlékház

KÖNYV-BEMUTATÓ

Évek óta tartó elmélyült kutatómunka után elkészült és megjelent a „Nagy Imre első
kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei” címet viselő forrásmunka I. kötete, amely a
mártírrá lett miniszterelnök reform-időszakának első szakaszát, 1953. július 10-e és 1954.
január 15-e közötti periódusát tárja a történészek és érdeklődők elé. A jegyzőkönyvek
feltárják azt a rengeteg – a magyar társadalmat és gazdaságot összedőléssel fenyegető –
problémát, mellyel Nagy Imre miniszterelnök kormánya a Rákosi diktatúra komoly károkat
okozó időszaka után kényszerűen szembesült. A dokumentumok a viták és döntések tükrében
tárják elénk a változások hosszú sorát, melyeket Nagy Imre minden erejével képviselt és
követelt a minisztertanács ülésein.
   Mik is voltak e reform-intézkedések?
   A legismertebbek – a politikai perek felülvizsgálatának elindítása, közkegyelem hirdetése
(750000 embert érintett), a rendőri, hatósági erőszak megfékezése, az ÁVH ellenőrzés alá
rendelése - az internálások, kitelepítések megszüntetése, a munkatáborok bezáratása (pld.
Recsk) – a kuláklista megszüntetése, a begyűjtési terhek csökkentése – a
termelőszövetkezetek feloszlatásának, a kilépéseknek az engedélyezése, a magángazdaságok
támogatása – az életszínvonal javítása (bérek emelése, árak leszállítása) – a nehézipar
erőltetett fejlesztése helyett a mezőgazdaság és könnyűipar fokozott támogatása – a
magánkisipar és magánkereskedelem engedélyezése, támogatása - vallási tolerancia életbe
léptetése.
   Kevésbé ismert, bár igen jelentős intézkedések voltak többek között – a Magyar Népzenekutató Csoportot létesítése – a Népművészet Mestere Díj és az Ybl Miklós
Díj alapítása – a művészek támogatásának szervezettebbé tétele - az újságíróképzés
bevezetése az ELTE-n - a Központi Idegsebészeti Tudományos Kutatóintézetet létrehozása –
a rosszindulatú daganatos betegségek elleni küzdelem erősítése, ehhez kórházi helyek
létesítése.
   A felsoroltak csupán töredékét jelentették a kormány elé került kérdéseknek, hiszen az élet
majd minden területén szükség volt szabályozásra vagy újra-szabályozásra.
   Nagy Imre első miniszterelnökségének hónapjaiban a korszak egyetlen pozitív gazdasági és politikai programját alkotta meg, még ha a visszatérő Rákosi-, majd a Kádár-rendszer tökéletes hallgatással feledtette is e programot. Sajnálatos, hogy a differenciálatlan történelem-szemlélet - melyet politikai szándékok is befolyásolnak - 1989 óta sem engedi ennek a pozitívreform-időszaknak a társadalmi köztudatba való beemelését. Így fordulhat elő, hogy Nagy Imre munkásságának hiányos ismeretében nem egyszer csupán mártírhalálát
hajlandók elismerni, méltatni a mai közbeszédben.
   A Nagy Imre Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában megjelent hatalmas dokumentumkötet (több mint 1000 oldal) a levéltár forráskiadványainak 57. kötete. A jegyzőkönyveket és az előterjesztéseket Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos történészek
válogatták, szerkesztették, jegyzetelték és öntötték felhasználó-barát formába.
   A Nagy Imre Alapítvány elkötelezett a kutatómunka folytatására - szándékaink szerint pár
éven belül az első Nagy Imre-kormány üléseinek teljes jegyzőkönyvi anyaga hiánytalanul
tárja majd a kutatók elé a mártír miniszterelnök munkásságának mindeddig kevéssé ismert
időszakát. Reményeink szerint e dokumentumok vitathatalanul bizonyítják Nagy Imre
munkásságának, életművének minden kétséget kizáróan pozitív voltát, s kétségbe
vonhatatlanul igazolják államférfiúi nagyságát.

MTA Nagy Imre Emlékház
1026 Budapest, Orsó u. 43
Tel./fax: 06-1-392-5011, 06-1-392-5012

TÉRKÉP

NYITVA TARTÁS

ALAPÍTVÁNY

FACEBOOK OLDAL

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA