Az idén március 18-án egy emlékkonferenciával  emlékezünk az 1945-ös, eléggé nem hangsúlyozható jelentőségű, Nagy Imre (akkori földművelésügyi miniszter) nevéhez kötődő földosztás 70 évfordulójára a Mezőgazdasági Múzeumban ( Vajdahunyad vár).
Előadóink lesznek: Romsics Ignác, Sipos József, Varga Zsuzsanna és Juhász Pál, akik a XX. századi magyar és európai földkérdés aspektusait fogják elénk tárni.
  A földreform elrendeléséről az 1945. évi VI. törvény gondoskodott, törvényerőre emelve a Debrecenben március 17.-én kiadott 600/1945. M.E. számú „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról” szóló rendeletet. A hatálybalépés időpontja 1945. 03. 18-a volt –  ezért is emlékezünk és tisztelgünk idén e napon a jeles eseményre.  A kormány rendkívüli ülésén a rendeletet Nagy Imre földművelésügyi miniszter terjesztette elő és a jelenlevők egyhangúlag fogadták el.
  1945. március 29-én Pusztaszeren, az egykori Pallavicini birtokon Nagy Imre beszédével  indult hivatalosan a földek kiosztása.
„Magyar testvéreim! [...] Eljöttem együtt örvendezni veletek. Valóra válik a föld népének évszázados álma: azé lesz a föld, aki megműveli. [...] Ma, idestova száz esztendővel azután, hogy Kossuth apánk kibontotta a szabadságharc zászlaját, új honfoglalásra indul el a magyar föld dolgos népe, hogy birtokba vehesse ősi jussát.”

1945 tavasza  –  Nagy Imre földművelésügyi miniszter a Minisztérium Kossuth téri épületének teraszán.

  Magyarország legégetőbb problémájának megoldását, a földreformot minden társadalmi-politikai erő támogatta, halaszthatatlanságával tisztában volt – a kormányban ezért is születhetett meg az egyhangú döntés. A részletekben, a számokban és a folyamat módszereiben (a pártok programjai szerint) különböző elképzelések ütköztek, de végül a Nagy Imre-féle terv került elfogadásra (nem utolsó sorban a világháború teremtette helyzet gyors megoldására, a tulajdonviszonyok sürgető rendezésére, a termelés beindítására, az éhínség elkerülésére).

  Az elmaradott, visszahúzó, feudális birtokrendszert lebontó, történelmi jelentőségű aktusban végül mintegy 650 ezer nincstelen és kisbirtokos kapott termőföldet s házhelyet; a magyar parasztok, nincstelenek történelmi igazságtételként élték meg a földosztást.

  Nagy Imre miniszteri tevékenységének részét képezte az agrár-felsőoktatás átszervezése is. Az általa vezetett minisztérium rendelete értelmében a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemből kivált a mezőgazdasági és állatorvosi kar, továbbá a bánya-, kohó- és erdőmérnöki osztálya, majd 1945 őszén az említett intézmények és a mosonmagyaróvári, keszthelyi és debreceni mezőgazdasági főiskolák, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola egyesüléséből megalakult a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az önálló agráregyetemen négy kar szerveződött: a mezőgazdaság-, az állatorvos-, az erdőgazdaság-, valamint a kert- és szőlőgazdaság- tudományi kar.

  Nagy Imre politikusi imázsát, jó hírnevét az országban az 1945-ös földosztás alapozta meg, az 1953-as reform-kormányprogram pedig megszilárdította a magyar társadalom meggyőződését. Mindezek is vezettek oda, hogy 1956 októberében a forradalmi tömegek benne látták az ország vezetésére alkalmas embert.

Bővebben

  Az Összefogás Zuglóért Egyesület tagjai látogattak ma el az Emlékházba. Először megnézték az ’56-os Intézet által készített „Forró ősz – Magyarország a hidegháborúban és 1956-ban” című dokumentumfilmet, majd megtekintették a kiállítást. Az interaktív térben hosszasan tanulmányozták a Nagy Imre 1953. július 4-i miniszterelnöki beszédéről szóló filmhíradót és fotókat. Néhányan személyes emlékeiket idézték fel –  milyen reménnyel telve tekintettek a jövőbe, miután meghallgatták a rádióban is közvetített parlamenti beszédet.
  A zuglóiak múzeumlátogatása az emlékszoba és a terasz, a kilátás megtekintésével zárult.

Bővebben

Bővebben

November 22-én az emlékházban lezajlott a történelmi verseny, melyet középiskolás diákoknak hirdettünk meg. Célunk az volt, hogy a tankönyvi alapismereteken túl a diákokban mélyebb és komplexebb kép alakuljon ki Nagy Imre tevékenységéről, az 1956-os forradalomról, valamint a Rákosi-korszakról.

Bővebben

 A Nagy Imre Alapítvány mély megrendüléssel tudatja, hogy

Dr. phil. Sipos Levente
(1940-2015)

a Nagy Imre Alapítvány kurátora, a Politikatörténeti Intézet ny. tudományos tanácsadója, a Múltunk Alapítvány elnöke, a Múltunk c. folyóirat egykori felelős szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat volt titkára, igazgatóválasztmányának tagja 2015. január 17-én  hosszú, súlyos betegség után elhunyt.

Kitűnő ember volt, szakmája magas színvonalú ismerője és művelője. Munkássága – számos kiadvány szerkesztőjeként, szerzőjeként – meghatározó része volt a Nagy Imre Alapítvány és a Nagy Imre Emlékház tudományos munkájának.

Osztozunk családja gyászában és emlékét örökké megőrizzük!

Temetésére 2015. február 11-én 9 órakor kerül sor a Farkasréti temető felső, Hóvirág utcai ravatalozójától.
(A temető bejárata a Márton Áron tértől gyalog vagy busszal (egy megálló) érhető el.)

Bővebben

Köszöntjük Önöket a 2015-ös esztendőben és szeretettel várjuk visszatérő és leendő Látogatóinkat emlékházunkban!
Állandó kiállításunk tervezett részbeni megújítása, a Nagy Imréhez kötődő és a nemzeti ünnepeink emléknapjai mellett az idén is több fontos esemény évfordulójáról fogunk megemlékezni rendezvényekkel, konferenciával. Minderről honlapunkon előzetesen és utólag, beszámoló jelleggel (képekkel, videóval) is értesülhetnek a honlapunkat felkereső érdeklődők.
Február végére honlapunk is megújul  –  a responsív oldal reményeink szerint érdekesebb, tartalmasabb, az esztétikai élmény mellett  praktikusabb, használhatóbb is lesz.

*

  Az idén márciusban emlékezünk az 1945-ös nagy jelentőségű, Nagy Imre nevéhez kötődő földosztás 70 évfordulójára.
  1945. március 29-én Pusztaszeren, az egykori Pallavicini birtokon Nagy Imre beszédével indult hivatalosan a földek kiosztása.

„Magyar testvéreim! [...] Eljöttem együtt örvendezni veletek. Valóra válik a föld népének évszázados álma: azé lesz a föld, aki megműveli. [...] Ma, idestova száz esztendővel azután, hogy Kossuth apánk kibontotta a szabadságharc zászlaját, új honfoglalásra indul el a magyar föld dolgos népe, hogy birtokba vehesse ősi jussát.”

  Magyarország legégetőbb problémájának megoldását, a földreformot minden társadalmi-politikai erő támogatta, bár a számokban és a folyamat módszereiben különböző nézetek ütköztek. A történelmi jelentőségű aktusban végül mintegy 650 ezer nincstelen és kisbirtokos kapott termőföldet s házhelyet. A gyorsaságot indokolta a tavasz beköszönte, a vetés szükségessége, a háború utáni éhínség fenyegetése.
  Nagy Imre  jó hírnevét az 1945-ös földosztás és az 1953-as reform-kormányprogram alapozta meg a magyar társadalomban. Mindezeknek köszönhető, hogy 1956 októberében a forradalmi tömegek benne látták az ország vezetésére alkalmas embert, s őt követelték a miniszterelnöki székbe.

Bővebben

Bővebben